Őrizd a szívedet! – mondták hajdan a tapasztalt aszkéták. Napjainkban Kronstadti János atya szintén ezt mondja: „A szív gyengéd, szellemileg könnyű, természete szerint mennyei, – őrizzed; ne terheld le gondokkal; ne tedd anyagiassá; legyél a végső fokig tartózkodó az ételben és italban, és általában a testi élvezetekben. A szív – Isten temploma; »azt pedig, aki Isten templomát lerombolja, lerombolja az Isten« (1 Kor 3,17).” A régmúlt idők és napjaink lelki tapasztalata megegyezik – azzal a feltétellel, ha megegyezik a hitvallás is. A hajdani aszkéták Mennyről való tudása nem különbözik attól a tudástól, amelyhez az új aszkéták jutnak a Mennyel kapcsolatban. Mert ahogyan Krisztus ugyanolyan ma is, mint egykor, úgy nem változott az ember természete sem. És ami a legfontosabb: ugyanolyan az ember szíve, ugyanolyan a szomjúsága és éhsége, és semmi sem tudja olyan elégedetté tenni, mint az Isten dicsősége, ereje, és gazdagsága.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése