Szent Antal a test és a lélek összevetéséről

 

    Szent Antal tanít: „Ahogyan az ember az anyaméhből mezítelenül jön ki, úgy a lélek is mezítelenül hagyja el a testet. Míg az egyik lélek tiszta és fényes, a másik vétkektől mocskos, a harmadik fekete a sok bűntől. Mint ahogy az anyaméhből kibújva semmire sem emlékszel, hogy mi volt a méhben, úgy elhagyva a testet, semmire sem fogsz emlékezni, hogy mi volt a testben. Ahogy az anyaméhből kijőve a tested szebb és jobb lett, úgy elhagyva a testedet, jobb és szebb leszel az égben. És mint ahogyan az anya méhéből kijövő beteg test életképtelen, ugyanúgy a lélek is az, ha nem éri el az istenmegismerést a jótettek és a jó magaviselet árán, egyszerűen képtelen lesz az üdvözülésre és az Istennel való kapcsolatra. A test látószerve a szem, a lélek látószerve az értelem. Minthogy a test vak szem nélkül, úgy a lélek is vak az igaz értelem és az igaz élet nélkül.”