Minél jobban halad egy ember a lelki megismerésben és a szív megtisztulásában, annál inkább látja alacsonyabbnak azt a szintet, amelyen van, a magasságot pedig, amely felé igyekszik, egyre magasabban. Amikor egy nagy szellemiségű ember a halálos ágyán feküdt, és hallotta, hogy a barátai dicsérik őt a nagy erényei miatt, ő elsírta magát és ezt mondta: „Gyermekek, én még csak el sem kezdtem a lelki életet.” Amikor Istenhordozó Szent Ignác a börtönben feküdt megbilincselve, ezt írta az efezusiaknak: „Nem parancsolok nektek úgy, mintha én valaki jelentős lennék. Habár bilincsekben vagyok Jézus Krisztus nevéért, mégsem lettem még tökéletes Őbenne. Most kezdek tanítványa lenni, és veletek most úgy beszélek, mint tanítóim kollégiumával.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése