Aranyszájú Szent János megemlíti Szent Meletiosz életéből a következő példát, amely e nagy főpap nemes lelkéről árulkodik. „Igazságtalan lenne kihagyni azt, ami kiűzésekor történt (Meletiosznak Antiókhiából). Amikor a városelnök beült a járműbe és maga mellé rendelte a szentet, sietve hajtott át a piacon. A lakosok ekkor megdobálták őt kövekkel, mely úgy záporzott fejére minden irányból, mint a jégeső. Mivel az emberek nem tudtak könnyen elválni főpapjuktól és készen álltak inkább életüktől elbúcsúzni, mint ettől a szenttől. Nos mit tett ez a boldog férfi? Látva a köveket ahogy szállnak, letakarta ruhájával a városelnök fejét. Így megszégyenítette ellenségeit nagy jámborságával, a követőinek pedig ezzel példát mutatott, hogy nem kell kárörvendőnek lenni azokkal szemben, akik sértegetnek bennünket; nem csak, hogy nem kell nekik semmi rosszat tenni, hanem minden erőnkkel el kell hárítani tőlük a veszélyt, amely fenyegeti őket.” Meletiosz külsejéről is mesél a továbbiakban Aranyszájú: „Valóban a legnagyobb élvezet az volt, látni az ő szent arcát. Nem csak amikor tanított vagy beszélt, hanem amikor az emberek egyszerűen csak néztek rá, ő képes volt a nézői lelkébe bevinni minden jótéteményt.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése