„A hely nem üdvözít bennünket, ha nem cselekszünk Isten akarata szerint” – mondja a bölcs Aranyszájú. Egy szerzetesről mesélik, hogy egy kolostorban élt, ahol öt testvér szerette, egy pedig sértegette. Ez az egy miatt, aki sértegette, elköltözött másik kolostorba. Abban a másik kolostorban nyolcan szerették, ketten pedig sértegették. Innen elmenekült egy harmadik kolostorba. Nos itt heten szerették, öten pedig sértegették. Akkor elment a negyedik kolostorba. De útközben elgondolkodott: „Meddig fogok menekülni egyik helyről a másikra? Az egész világon nem találok nyugalmat. Jobb lenne, ha türelmessé válnék.” Elővett egy papírdarabot és ráírta nagy betűkkel: „Mindent eltűrők Jézus Krisztusért, Isten Fiáért.” Amikor a negyedik kolostorba ért, ott is néhányan szerették, mások pedig sértegették. De ő elkezdte türelmesen elviselni a sértegetéseket. És mihelyt valaki megsértette, elővette azt a cédulát, és olvasta: „Mindent eltűrők Jézus Krisztusért, Isten Fiáért.” És így béketűrésével sikerült elérnie, hogy mindenki megszeresse. Így abban a kolostorban maradt mindhalálig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése