A könyörület a hit
gyümölcse. Ahol van igaz hit, ott van igazi könyörület is. Szent Joannik egy
alkalommal, bizonyos női kolostor mellett járt, amelyben a sok szerzetesnő között
volt egy anya is a lányával. Nekiestek a gonosz szellemek a fiatal lánynak
testi kísértéssel és lángra lobbantották benne a kéjvágyat oly mértékben, hogy
el akarta hagyni a kolostort, hogy férjhez menjen. Hiába tanácsolta az
édesanyja, hogy maradjon, a lánya hallani sem akart róla. Amikor az anya
meglátta Szent Joanniket, megkérte őt, hogy ő is tanácsolja a lányának, hogy ne
menjen el a kolostorból, veszélyeztetve ezzel a lelkét a pusztulástól. Joannik magához hívta a szüzet és mondta neki: „Lányom,
tedd a kezedet a vállamra!” A szűz úgy tett. Akkor a könyörületes szent a
szívében imádkozott Istenhez, hogy Isten szabadítsa meg a szüzet a kísértéstől
és az ő testi szenvedélye szálljon őrá. Úgy is történt. A szűz teljesen
megnyugodott és a kolostorban maradt, a szent pedig elment saját útján. Nos,
menet közben fellobbant benne a kéjvágy szenvedélye és az összes vére forrni
kezdett, mint a tűz. Erre ő inkább meghalni kívánt, minthogy átadja magát a
szenvedélynek. És meglátva egy nagy kígyót odaszaladt hozzá, hogy az megmarja
és attól meghaljon. De a kígyó nem akarta megmarni. Ő elkezdte hergelni a
kígyót, hogy az megmarja, de mihelyt megérintette a kígyót, az elpusztult.
Abban a pillanatban a kéjvágy lángja is megszűnt Joannikben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése