Szent Demeter és Szent Oresztész vértanú

 

    Rosztovi Szent Demeter az igazi, régi vágású atyák szentjei közé tartozott. Ő nem csak gyönyörű és tanulságos könyveket írt, hanem példájával is fényesen sugárzott a saját nyájának. Nagy böjtölő és imádkozó volt. Olyannyira alázatos volt, hogy a szeminárium hallgatóit is a szemináriumon kérte, hogy imádkozzanak érte Istenhez. Minden alkalommal amikor az óra jelezte az egész órát, ő felkelt imádságra és olvasta az „Üdvözlégy Máriát!” Amikor beteg volt – ami nála gyakran előfordult – kérte a szemináriumistákat, hogy mindegyikük olvassa el érte ötször a „Miatyánkat” az Úr öt sebére gondolva. Egy alkalommal, megjelent neki Szent Borbála és mondta neki mosolyogva: „Miért imádkozol latinosan?” Azaz miért imádkozik olyan röviden Istenhez. Ettől a megjegyzéstől, habár az gyengéden volt közölve, ő kétségbeesett. De ő megvigasztalta mondván neki: „Ne félj!” Egy másik alkalommal, megjelent neki Szent Oresztész vértanú (november 10-én ünneplik), amikor Szent Demeter írta az ő életrajzát, és mondta neki: „Én nagyobb kínszenvedést tűrtem el Krisztusért, mint ahogy te megírtad.” És megmutatta neki a bal oldalát mondva: „ezt itt, izzó vassal szúrták át.” Akkor megmutatta a bal kezét, mondva: „itt bevágták.” Végül megmutatta a lábát, a térde fölött és ezt mondta: „ezt pedig kaszával vágták szét.” Amikor Szent Demeter gondolkodott, melyik Oresztész volt ez, nem az öt közé soroltakból-e az egyik (december 13-án ünnepelt), a szent mivel látta a gondolatát, mondta neki: „nem vagyok én az öt közül való, hanem az, akinek az életrajzát most írtad le.”