Hogyha szilárd elhatározással
kezdtünk élni Isten törvénye szerint, nem kell félnünk értelmetlen emberek semmiféle
erőszakos cselekedeteitől, mert annak, aki igazán elkezdett élni Isten törvénye
szerint, minden, ami emberek által vele történik, az ő hasznára és az Isten
dicsőségére történik. Főleg nem kell félnie a kényszerített költözéstől egyik
településről, amelyet megszerettünk, egy másik településre, amely számunkra
jelentéktelen. Az üres félelem és csekélyelméjű sopánkodás helyett, inkább
vizsgáljuk meg Isten akaratát velünk. Mit ártottak Józsefnek a kárörvendő
testvérei? Nem lett az ő kedvtelen elmenetele Egyiptomba az ő dicsőségére, a
testvérei éhségtől való megmentésére, és a feltételek megteremtésére az Isten
összes csodálatos tetteire, amelyet Mózesen keresztül tett a sivatagban? A
pogányok és eretnekek gyakran üldözték az ortodox keresztényeket barbár vidékekre.
Mit értek el azzal? Megsemmisítették az ortodox hitet? Nem, hanem azáltal még jobban
megerősítették abban az üldözött lelkeket, és elterjesztették azt a barbár népek
között. A kárörvendő eretnek Lucian elűzte néhány tabennai remetével Egyiptomból
mindkét hírés Makarioszt bizonyos barbár szigetre, ahol az
összes lakos bálványimádó volt. De ezek a szent férfiak erkölcsi tanulságokkal
és életpéldájukkal nem sok idő múltán sikeresen megkeresztelték a szigeten élő lakosokat. Azt a szigetet utána Bűnbánó
Szigetnek nevezték el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése