Az alamizsnáról

 

    Amikor az ember egyértelműen megérzi az Isten könyörületét önmagán, felriad az elnyomott lelki álmából, és elszégyenül a hosszú idejű vakságán, mert nem látta az Isten folyamatosan áradó könyörületességét. Jusztinián császár idejében, Afrika területén a császár fő adógyűjtője bizonyos Péter volt, aki nagyon gazdag, de keményszívű és kegyetlen ember volt. Egyszer a koldusok egymás között tanakodtak, hogy egyikük sem kapott még soha alamizsnát Pétertől. Ekkor egyik koldus fogadott, hogy majd neki sikerül kikönyörögni az alamizsnát Pétertől. Elment, és álhatatosan addig könyörgött a fösvénynek alamizsnáért, ameddig az dühében nem vágott az arcához egy kenyeret, mert nem volt neki más kéznél. Ő boldogan elvette a kenyeret és elfutott. Mindjárt utána Péter váratlanul nagyon lebetegedett, és ilyen látamása volt: látta saját magát, ahogy a démonok kínozzák a túlvilágon. A mérleg egyik oldalára a démonok Péter bűneit halmozták úgy, hogy a mérleg annak fele teljesen túlsúlyba került; míg a másik oldalon szomorúan álltak az angyalok, mert nem találtak egy jótettet sem Péter életéből, hogy rátehessék a mérleg másik, üres oldalára. Egyik az angyalok közül mondta: igazán nincsen mit rátennünk azon a kenyéren kívül, amellyel tegnapelőtt megütött egy koldust. Akkor az angyalok gyorsan rátettek egy kenyeret a mérleg üres oldalára, és az az egy kenyér túlsúlyba került Péter összes bűneihez képest. Amikor befejeződött a látomás, Péter saját magának mondta: ez valóban nem képzelődés, hanem való igazság, mert láttam az összes elkövetett bűnömet gyermekkorom óta. Ha ennyit segített egy kenyér, amellyel megdobtam a koldust, akkor mennyivel többet segíthet a sok könyörületes tett, amelyeket szívből és jámborsággal cselekszenek? És onnantól kezdve Péter a legkönyörületesebb emberré vált a saját városában. Az összes vagyonát szétosztotta a szegényeknek; és amikor elfogyott a vagyona, saját magát is eladta rabszolgaként 30 aranypénzért, és e saját árát is Krisztus nevében szétosztotta a szegényeknek, mint alamizsnát. Ezért nevezték őt el Alamizsnás Péternek.