A pénzéhes szerzetesről

 

    Krisztusért Együgyű Szent András látomása. Volt egy szerzetes Konstatinápolyban, aki aszkétaként és lelkészként is ismert volt, és sokan jöttek hozzá imádságért. Volt annak a szerzetesnek egy titkos szenvedélye, a pénzéhség. Halmozta a pénzt, de másoknak nem adott. Találkozott vele az utcán Szent András, és látott a nyaka körül felcsavarodva egy félelmetes kígyót. Megsajnálta őt Szent András, és odament hozzá tanácsot adni: „Testvérem, miért gyilkoltad meg a lelkedet? Miért kötötted magad a pénzéhség démonához? Miért adtál neki megnyugvást saját magadon? Miért halmozod az aranyat, mintha az veled együtt a sírba kerül, nem pedig mások kezébe? Miért fojtogatod magadat fösvénységgel; míg mások éheznek és szomjaznak, vagy a hidegben halnak meg, te örvendezve nézed az arany sokaságát? Vajon ez a bűnbánat útja? Vajon ez a szerzetesi hivatás?...Látod-e azt?” Akkor megnyíltak a szerzetes lelki szemei, meglátta a fekete démont és nagyon megrémült. A démon pedig lemászott a szerzetesről és elmenekült, elüldözte őt András ereje. Azt követően mindjárt csatlakozott a szerzeteshez a méltóságos Isten Angyala, mert a szerzetes szíve jóra változott. A szerzetes mindjárt elment és szétosztotta az összes összegyűjtött aranyát a szegényeknek és a szerencsétleneknek. Utána pedig mindenben Isten kedvében járt el, és sokkal nagyobb dicsőségben részesült mint korábban.