Krisztusért együgyű Szent András a Paradicsomban

 

    Szent András látomása. Nem csak Pál apostol volt elragadtatott a Paradicsomban, ahol titkos igéket hallott (2 Kor 12,4). Több mint 850 évvel Pál apostol után ez megtörtént Szent Andrással is. Egy téli éjszakán, lefeküdt Szent András a kutyákkal a trágyadombra, hogy felmelegítse az átfázott testét. Akkor megjelent neki Isten Angyala és felemelte a Mennyig (testben vagy testen kívül, azt maga András sem tudta megmondani) és két hétig tartotta ott a mennyei világban, elvezetve őt a harmadik égig. „Láttam magamat felöltözve ragyogó ruhában, mintha villámból lett volna szőve, virágból font koszorú volt a fejemen, császári övvel voltam felövezve, és nagyon örvendeztem a gyönyörűség miatt, csodáltam elmémmel és szívemmel a kimondhatatlan Isten Paradicsomának szépségét és örvendezve jártam benne.” Utána körülírja András, hogyan látta Krisztus Urat: „és amikor valamilyen lángból való kéz elhúzta a függönyt, láttam Uramat, úgy, mint valamikor Izajás próféta, ahogy ül a magas és nagyméltóságú trónon, és szeráfok állnak körülötte. Piros ruhában volt. Az arca erős fénnyel sugárzott, a szemei nagyon kedvesen néztek rám. Látva Őt, elé borultam, hódolva a fényes és félelmetes dicsőségű Trónjának. Milyen boldogság töltött el látva az Ő arcát, lehetetlen ezt kimondani; és most is, emlegetve ezt a látomást, kimondhatatlan boldogság önt el. És hallottam a nagyon könyörületes Alkotómat, amikor saját nagyon édes és tisztaságos ajkával mondott nekem három szót, amelyek annyira megédesítették szívemet, és fellobbantották a szeretetet iránta, hogy az egész énem, mint a viasz olvadozott a lelki melegségtől...” Amikor Szent András utána látni szerette volna a Szentséges Isten Szülőjét is, mondva volt neki, hogy pillanatnyilag nincs Ő az égen, hanem leereszkedett a világba, hogy segítse a szerencsétleneket és vigasztalja a szorongatottakat.