Az öltözködéshez kapcsolható hiúság főleg manapság észlelhető. Akinek nincs mivel kevélykedni, az öltözetével kevélykedik. Aki pedig tudna az öltözeténél értékesebbel is kevélykedni, nem teszi. Mint ahogy az arany sem jön föl a föld felszínére, úgy egy ember lelki értékei sem látszanak kívülről. Azt mesélik egy nevezetes filozófusról, hogy látott egy fiatalembert, ahogyan az kevélykedett saját öltözetével, ekkor ő odament hozzá és a fülébe súgta: „Ezt a gyapjút előtted egy kos viselte, és mégis csak egy kos volt!“ Kereszténynek lenni és az öltözetünkkel kevélykedni butább dolog, mintha a császár bőrébe bújnánk, és lábunk alatti porral kevélykednénk. Amíg Szent Arzén aranyból szőtt ruhát viselt a császári palotában, senki sem hívta Nagynak. Nagynak attól kezdve nevezték, amikor kíméletlenül átadta magát Isten szolgálatára, és rongyos ruhát viselt.
Szent Nikolaj Velimirović Prolog című könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése